Az időbeni fölébredéssel problémák voltak, de csak kint voltam háromnegyedre a boltnál, és be is értünk a suliba. Az órán 3 referáló volt. Az első Maja nagyon ügyes volt. Úgy adta elő, mintha már évek óta ezt csinálná. Tuti valami egyetemi tanár lesz belőle:) A másik kettő annyira nem ragadt meg a fejemben, mert facebookoztam közben. Csak nem bírtam ki, hogy ne beszéljek vele. Elvégre szeretem:) Óra után mentünk a következőre. Nah ezen még szép, hogy FB-zek. Igaz, hogy a tanár egy aranyba foglalt őskövület, de nem szeretem annyira az előadásait, bár ahogy magyaráz az nagyon jó (Vicces hanglejtések, mozdulatok). És igen nagy tudása is van, amiért tisztelem is meg minden, de hát nah:) A két órám után hazajöttem, és itthon untam szét az agyam. Aztán negyed 4kor visszatértem a Barbie házba (BTK rózsaszínre van festve:)). Meghallgattam ott is még két referálót. Nagyon ügyes volt az első, a második kicsit félreértette a tanárt, de hát nem baj előfordul az ilyen. Azért én reménykedem, hogy ezen a kurzuson leszek olyan jó, mint Maja a reggelin:) Bár az én beszélőkém nem a tudományos térre van kifejlesztve:) Óra után konzultáltam a tanárral, majd Ádámmal átmentünk a TIK-be. Beiratkoztam a könyvtárba, mert a netes jelentkezésemre nem érkezett válasz:( Szóval beiratkoztam, majd vadászatra indultunk. Megérzés, hát volt:) Egyszer kikaptam a könyvek közül pont azt amelyik évszámos kellett!:) Aztán meg éreztem, hogy ha ki akarunk majd menni, csipogni fog a biztonsági kapu. És lásd így történt. Elindultunk ketten egyszerre, és beeeb-beeeb. Odajött a biztonsági őr. Ádámtól elvett két papírt átnyújtotta nekem, majd elkísérte a kölcsönző ablakhoz. Engem meg szó nélkül, vígan átengedett:) Gyorsan haza cipeltük s sok könyvet, aztán elbúcsúztunk.

Gondoltam estefele másolni fogok, de nem jött össze. Egy kisebb összeesküvés áldozata lettem. Uracskám szövetkezett közös barátunkkal, hogy jobb belátásra bírjanak. Hát sikerült nekik, bár elég rosszul esett egy két dolog a részükről. 1. hogy szó nélkül Szabika belekontárkodott az FB üzeneteimbe - mintha nem bírna bennem - 2. olyan dolgokat tudott meg rólam a közös barátunk, amit nem szívesen osztok meg senkivel. De hát lassan - hála Szabikának - mindenki tudni fog róla. Nem egy elitélendő cselekedet, csak ez nekem olyan maradjon titokban emlék. Mindegy. 3. Szerencsétlen srácot, akivel az üzeneteket váltottam jól lehurrogták, és egy két titkára fényt derítettek, de remélem nem mondják el azon érintetteknek, mert abból hatalmas probléma kerekedhet. Szó szót követett. Felhozta a tegnapot, aztán a hónapot, végül az eddigi évet. Kicsit filóztam magamban, hogy akkor mi is legyen, de végül amellett döntöttünk, hogy ezt személyesen kell megbeszélnünk, így pénteken hosszas beszélgetés elé nézek:) Ez volt a megértés rész:)

Este még megnéztem a Jóban Rosszban-t. Hát bonyolítják a dolgokat, bonyolítják:) A holnapi dogámra nem nagyon van erőm készülni, mert nagyon fáj a fejem, de holnap korábban felkelek, és minden oké lesz:) Hajnali egy. Végeztem sorozat ideje aludni:) Pápá

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.