Hm. Amióta a földön vagyok először éreztem azt, hogy 2 óra erős koncentrálás leszívja az agyamat. Ma voltam vizsgázni. Már az indulás is szép, a tanár tökre elfelejtette, hogy vizsgáztat, de most nem ezen van a hangsúly. Majdnem 2 órát ültem felette, és koncentráltam. Minden egyes agysejtemet - amit használok - igyekeztem ütemezni, hogy: 'nyisd a fiókot, gondolkodj, ott van az valahol'. Hát ez kellőképpen leszívott. Jó persze tudtam volna még dolgokat csinálni. Nem azzal volt probléma, csak éreztem mikor jöttem vissza a boltból, hogy mintha megüresedett volna a fejem, és másfajta fáradságot éreztem, mint eddig. Nem a megszokottat, ami pl. alváshiánytól keletkezik. Csak üres fáradtság.

Mostanában több dolgon kattog az agyam. A nyáron, a jövő éven, és egy újabb "regényen". A nyárról egyenlőre semmit sem tudok. Jó lenne mindenki elvárásának megfelelni, de ez lehetetlen:( Aztán jövő év. Már nagyjából megvannak az órafelvételeim. Klassz lesz szerintem, csak ahh az átlagom lenne jobb. Végül is ahogy nézem sok ötösöm van meg minden, de valahogy mégsem akar feltolódni magasabb szintre...és így az utolsó hetekben már kicsit elfáradtam, hogy itt ülök és még mindig raboskodom. Persze nem mintha halálra tanulnám magam, csak szeretnék fellélegezni, hogy ÁÁÁ vége van, most már tényleg pihenhetek. De még messze a vége. És ki tudja, hogy sikerült a mai. Az újabb regény?:) HEHE. Valamelyik nap megtalált egy régi fórumos ismerősöm:) Már előtte is gondolkodtam, de ő még közelebb vitt ahhoz a kérdéshez, hogy visszatérjek e. De végül meg hánytam vetettem. Nem! Igazából az íráshoz lenne kedvem. Kialakítani a karaktert, meg másokkal történeteket alkotni, de nincs kedvem karakterfejlesztéshez. Csak szimplán írni akarok:) A héten rám jött a WoWozhatnék is. Valahogy most az a fantasy világ is hiányzik a piciny életemből. De augusztus óta "tiszta" vagyok és nem akarok visszatérni a játék világába:) Szóval amint vége picinyke vizsgáimnak picinyke életemben elkezdem olvasni picinyke trónok harcát, mert a sorozat COOL! És talán addigra kiéleződik bennem a picinyke "regényem" története is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.