Szombaton is

2011.03.19. 20:03

Hajnalba feküdtünk. Valamit beszélt álmában az Uram, de mivel én is nagyon fáradt voltam, így leírtam a telefonomba, hogy ne felejtsem el. Mire végeztem olyan keményen beleivódott az ágyba, hogy nem tudtam megmozdítani. Ezért elszántam magam, és a lábaihoz vetettem magam. Tök kényelmes volt. A legfelső takaróval sikerült is betakaróznom:) Egyszer arra ébredek, hogy valaki fogdossa a lábam, és kiabálja a nevem:) Keresett engem:) Gyorsan megtalált, aztán a karjaiba láncolt:) Csak egy órát aludtam külön tőle.

Reggel 6. Kelnie kellene, de nem tud. Már előre láttam a veszekedését az anyjával. Tisztára, mintha újraéltem volna a gyerekkorom. Én is nehezen tudtam kimászni az ágyból. Nah mindegy. Lekéste a buszt, így a következővel ment be. Én visszafeküdtem. Bár nem éreztem magam fáradtnak, úgy voltam vele, hogy simán fent tudok maradni, mégis inkább a csukott szemes pihenést választottam, amiből alvás lett. Most kivételesen nem egy hazaért személy ébresztett fel, hanem a telefonom. Anyukám testvére hívott. Soha nem keresett még. Nem is emlékszem a nevére, csak anyuval sakkoztuk ki, hogy melyik lehetett:) Volt egy vicces rész is a beszélgetésünkbe. Nah jó annyira nem vicces mert szomorú, de megmosolyogtató, ha nem gondol mögé az ember.

A reggeli veszekedés miatt, nem mertem kimenni a szülei elé, mert tudtam, hogy az én hibámból, nem sikerült felkelnie, mert állandóan hajnalig fent van velem:( Egész nap a paplan alatt voltam. Mindig a fejemre húztam, hogy elbújhassak a világ elől. Megjött Uram. Próbált felvidítani több-kevesebb sikerrel. Aztán elmondta, hogy csak beírták első órájára, és még egy csaj is beszólt velem kapcsolatban. Megebédeltünk, majd írtam a csajnak facebookon egy rövidke levelet. Utána elmentem fürdeni, majd kiültem tévézni, míg Uramat a szobájában hagytam alukálni. Írtam a blogomat, majd megérkezett a család többi tagja. Megjött öcsi, majd anyós:) Néztük az m1-et. Szécsi Pálról volt összeállítás. Ilyen beszélgetős zenebevágós műsor. Sok olyan szám volt, amit ismertem, de nem is tudtam, hogy ő énekelte először. Szokásom az, ha egy számot hallok egy adott énekestől, akkor hozzá társítom az eredetiséget. Ami valljuk be nem feltétlenül igaz:)

Estére megint filmnézést terveztünk. El is kezdtük, de még az elején belemerültünk a képnézegetésbe. Szóval megint nem lett belőle semmi:) Nah de átadom magam az alvás hatalmának. Jó éjt:)

A bejegyzés trackback címe:

https://dariella.blog.hu/api/trackback/id/tr682753996

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása